A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a BCSDH május 10-én tartott üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a most induló, rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program állt.
Mark Maslin a Királyi Földrajzi Társaság és a Királyi Művészeti Társaság Tagja, a University College of London Földrendszer-tudomány professzora, a 2021-ben megjelent „Hogyan menthetjük meg a bolygónkat: Tények” könyv szerzője cselekvésre szólított fel és garantáltan felvértezett mindenkit a változáshoz szükséges tudással a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Time to Transform 2030 Fórumán.
Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel és felismerjük, a tudás és technológia már a kezünkben van és a vállalatoké a vezető szerep. A magyar GDP 30%-át termelő 120 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy a most debütáló Time to Transform 2030 program fő területein azonosítsa a hazai célokat, lehetőségeket és kihívásokat.
Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH Elnöke kiemelte: „Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására, ahol a vállalatoké a vezető szerep. A tudomány világossá tette, hogy mit kell tenni, gazdasági szereplőknek kell megtenni az ehhez szükséges lépéseket. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk”
A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A globális átlaghőmérséklet már most körülbelül 1,2 °C van az iparosodás előtti szinthez képest, a vadvilág 68%-a már elveszett, a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 44%-át, míg a legszegényebb 50% alig 2%-ot.
„A klíma adatok kiábrándítók, de bármennyire is rossz a helyzet a környezet szempontjából, ezt meg lehet fordítani, és minden eszköz a kezünkben van ehhez. Ennek a változásoknak az egyének összefogásából kell kiindulnia. A kis tettek, ha emberek millióival megsokszorozzák őket, megváltoztathatják a világot. De ez egy élet-halál harc a bolygónkért magunkkal magunkért. Egyének, kormányok, vállalatok összefogására van szükség. A vállalkozásoknak azon túl, hogy innovációikkal, saját tevékenységük átalakításával felgyorsítják a folyamatot, segíteniük kell az egyének, a fogyasztói szokások változását, az ő szerepvállalásukat a klímaváltozás elleni harcban, a helyi közösségek ezirányú támogatásával, platformok teremtésével.” – fejtette ki Mark Maslin professzor.
A jelenleg is folyó BCSDH vállalati érettségi felmérés előzetes adatai alapján a kitöltő szervezetek 2025-ig az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátása és a biológiai sokféleség terén kívánják leginkább növelni az elkötelezettségüket. Ugyanakkor legtöbbjük esetében a fenntarthatósági mutatószámok a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben épülnek be az irányításba, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.
„Itt az idő, hogy többet tegyünk, mint beszéljünk a fenntarthatóságról, a karbonsemlegességről. Ez az utolsó esélyünk, hogy ne kelljen a klímaváltozás legdurvább hatásait elszenvednünk. Nem egyszerű egy vállalat számára, hogy egyszerre nyereségesen és fenntarthatóan működjön. Lehet, hogy rövid távon ezek a megoldások drágábbak, de hosszabb távon ezek az átalakítások teszik ellenállóbbá, versenyképesebbé a vállalatokat. A cél a Föld megőrzése a következő generációk számára és ez csak együtt sikerülhet, a fogyasztók, a vállalatvezetők és kormányzati döntéshozók összefogásával.” – Tette hozzá Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója, az esemény házigazdája.
„Jövőképünk céljai még elérhetőek. De a következő nyolc év kritikus és minden egyes nap számít. A BCSDH évtizedét a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program három kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a tagvállaltok magas szintű elköteleződése, valamint az azokat átölelő maximális átláthatóság.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója az új program bemutatásakor.
Az üzleti reggelit a Time to Transform 2030 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az új program 9 ösvényének hazai céljainak meghatározására.
A BCSDH-ról:
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi szervezete. 2007-ben alakult és 115 vállalati tagja van. Jelenleg a magyar GDP 30%-át adó és 427.000 főt foglalkoztató vállalatok első számú vezetőinek fóruma.
A szervezet fő célja, hogy elősegítse a gazdasági szereplők körében a fenntartható fejlődés három alappillérének: a gazdasági fejlődés, az ökológiai egyensúly és a társadalmi igazságosság elveinek a vállalati gyakorlatba átültetését és alkalmazását.
A BCSDH Time to Transform 2030 programja egy olyan platform, amely azonnali cselekvésre hívja az üzleti szektort 8 út mentén.
“A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH másik fontos programja, amelynek célja, hogy a jövő vezetőinek, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és segítse őket abban, hogy vezetői pályájuk során hogyan tudják ezen elveket a döntéshozatalba integrálni.
Az 1992-ben alapított svájci központú Világtanács ma már több mint 200 nagyvállalat elsőszámú vezetőjének koalíciója és több mint 70 országban van jelen nemzeti partnerszervezetein keresztül.